A COPD kialakulásában környezeti- és szervezeti tényezők játszanak szerepet. Előbbiek közül a legfontosabb az aktív dohányzás.
A betegek 85-90%-a tartósan és intenzíven dohányzik vagy dohányzott. A dohányfüst magas koncentrációban tartalmaz sejtkárosító szabadgyököket, több ezer kémiai összetevővel együtt.
Passzív dohányosoknál a légtérből jutnak be károsító anyagok a légutakba. Egyes munkahelyeken tartós por- és füstbelégzésnek kitett dolgozóknál is nagyobb a betegség valószínűsége. Az anya terhesség alatti dohányzása, az alacsony születési súly, gyakori gyermekkori légúti fertőzések növelik a felnőttkori COPD kockázatát.
A háttérben genetikai hajlamosító tényezők is állnak, de eddig csak egyetlen génhibáról bizonyították. Az alpha-1-antitripszin egy fehérjebontó enzim gátlóa szervezetben. Ennek veleszületett hiánya a tüdőtágulatos betegek kevesebb, mint 1%-ban mutatható ki. Hiányában nem akadályozódik meg a léghólyagocskák falában lévő rugalmas elasztin lebontása és emiatt károsodik a léghólyagok fala.
